Na, azon szoktam szélesen mosolyogni, amikor valaki, valamelyik fórumon veri a mellét, hogy ő állapotot vesz, nem kilométert, így ökörség nézni a kilométer számlálót.
Egy vásárláskori rövid szemle alapján tűnhet azonos állapotúnak két autó, bár az egyikben mondjuk 100000 kilométerrel van több, de nyilván a többet futott nem érhet ugyanannyit, mint a másik, mert sok alkatrész élettartama (nem csak a népszerű vezérműszíj) futásteljesítményhez kötött.
Profitól még nem halottam, hogy őt nem lehet átverni. Karosszériás ismerősöm vett már kétkomponensű ragasztóval kiragasztott aljú autót, ami olyan gyönyörűen volt kidolgozva, hogy egy útszéli aláfekvés kevés volt a turpisság kiderítéséhez.
Láttam már hirtelen meglógósodó talpascsapszeget, mert úgy "javították" eladás előtt, hogy beütötték a házát, így szorítva meg a lötyögő alkatrészt.
Láttam már hirtelen elszökő olajnyomást, az egyszer csak kopogni kezdő motorban, mert a kopott főtengely beforgatott csapágyakat kapott, vagyis a hajtókarok felső csapágyát "erősebbre" cserélték, így átmenetileg - bár kicsit szorultak a karok - visszatért az olajnyomás, sőt a vastagabb csapágy miatt egy kicsivel feljebb került a dugattyú felső holtpontja, így a magasabb kompresszió miatt nőhetett a motorteljesítmény (legalábbis a sufni professzorok szerint) addig, míg ki nem olvadt a csapágyfém.
Az eltűnt kompressziót visszavarázsolták új gyűrűkészlettel. (már amennyire)
Zúgó difibe, váltóba ment bele a "platnyi festék" ami tulajdonképpen grafitpor volt, amivel a kályha tetejét csinosították nagyanyáink.
Tudnék még ilyen állapotjavító trükköket (természetesen csak hallomásból) de zárásként csak azon a rutinos illetőket említeném meg, akik még extrát is fizettek azért, hogy átverjék őket. Cserébe kaptak "bőrkormányt", meg "bőrváltót" ami természetesen a rojtosra kopott eredeti felületet takarta, a visszatekert órájú járgányban.
De mindez csak bevezetés volt, mert nem erről akartam írni. Ugyanis voltam autót venni!