Hű, ez nagyon jó cím, jobb mint a sunnyogó fatál.
Bár a Tatra 57 kübelwagen nem ölt direkt embereket, de a háborúban sok mindent láthatott... volna, ha nem két lámpája lenne, hanem szeme,
de így csak a Wehrmacht katonáknak lehetett rémálma.
Még mindig nincs kész a járgány, rengeteg apró szöszmötölés jött elő rajta, de az hogy nincs benne csak egy kölcsön ülés, az például nem ezen múlott. A kolléga elvolt 3 hétig, hogy már mindjárt kész az ülésekbe való rugó, amikor jött a hívás a rugóstól, hogy nem tudják vállalni. 3 hét után...
Úgyhogy a próbaútra kényelmesen bebírtam volna állni a vadonás új gumipadlóra, és a szélvédőbe kapaszkodva, tisztelegve tehettük volna meg az első kört, de nem találtam a tányérsapkám, anélkül meg ugye szőrt se ér az egész.
"Egy kupac kopasz kukac" - jut eszembe erről a csoportról. Akinek meg nem tetszik, az el is áshatja magát, ott az eszköz hozzá.
A legkorszerűbb digitális műszerfal, nagy sebességű csatlakozó aljzattal.
Az indítógomb nagyon könnyen mozdult. Ha a gombra rászállt egy nőstény szúnyog, arra meg egy kan szúnyog, és én rácsaptam, máris károgni kezdett az indítómotor, ezért meg kellett erősíteni a szerkezetet. Így került oda a látható rugó, ami akkoriban igen elfogadott dolog volt... egyes kutatások szerint.
A fekete, kalapos minyon pipával a szájában, az meg a térképlámpa.
Itt nagyjából szemrevételezhető egy megtévedt autóvillamossági szerelő útkeresése, mely szintén nagyon eredeti hatást kelt, hiszen a háborúban odaveszett szakembereket sokszor pótolták kevésbé rutinos emberekkel, vagy nőkkel, akik szintén emberek. (- Van gyerek? - Ja, kettő, meg egy jány.)
A gázpedál fölött kiálló kampóra nem a szatyrot kell akasztani. Az a benzincsap kallantyúja, ami érdekes módon nem csavarós, hanem toló-húzó. Aki csodálkozik ezen, az gondoljon a természetre! Ott is minden folyadékengedő szerkezet így működik, elég csak a kutyákra gondolni...
Ja, majd elfelejtettem a középső pedált, ami az ellenkező elképzelésekkel szemben, nem fékpedál! Arra a szerkezetre kell állni, amikor lassulás nélkül belerongyolunk egy tehéncsordába, így olyan pózt tudunk felvenni, amiben csak annyira sérülünk, mint egy lezuhant utasszállító összegörnyedt utasai.
Mint emlékezetes, ezt a komplett alvázat a Tatra múzeumból hoztuk teljesen felújítva. Sajnos néhány apró hibája azért akadt. Például a benzincsapból nem jött benzin, ami lássuk be, felettébb kellemetlen. Persze, ha jól belegondolok meglehetett ennek az oka is. Hiszen ha nem jön a benzin, nem megyünk, ha nem megyünk, nem kell fék. Ja, és akkor a kuplung sem kell, ami úgy működik, hogy még nem emel ki, még nem emel ki, most meg már zörög, mert hozzá ér valamihez odabent.
Léghűtő ház. Ez azért volt jó, mert a kollégám szerint a sivatagban hát izé, meg öö. - Mert nem vót' víz. - Fűztem hozzá nagyon értelmesen, és ezt ő is jóváhagyta, pedig Ő nagyon okos ember, még angolul is tud.
Na, akkor a motorbuz... buzgóknak egy kis részlet.
Ott van elbújva a porlasztó, és a kis légszűrő. Szívászajcsökkentőt azért nem látni, mert az nem volt. A szívócsöveken látható kupakok lehetővé tették a túlszívott motor szellőztetését a gyertyák kiszerelése nélkül, bár más dologra is lehetett használni a lyukakat.
A kipufogóról felszaladó cső volt az előmelegítő. Oldalanként két gyertya gondoskodott a hengerekbe áramló gázok berobbantásáról. Ez akkor lenne érdekes, ha egy henger lenne egy oldalon, de így nem lehet vagánykodni a Twin Spark rendszerrel.
A lámpa zöldre váltott, úgyhogy mehetünk.
Gufi is nagyon megy, de a kolléga a fő próbamester. Én gyáva vagyok, nem nevetnék szívből ha nekem jönne valaki. A kollégának mindegy, csak mehessen. Olyan mint egy berepülőpilóta. A múltkor is kiesett alóla a kerék, de ő csak csapatja, és nyomja...
