Derékszög vagy fiam, avagy "Te is fiam Plútó". (Brutus! - javítottuk ki a sógorom, de ő csak legyintett: - Kutyanév mind a kettő.
Na, de miért is jutott ez eszembe... azt nem tudom, de azért rémlik a derékszög elnevezés, sőt fel is ismerem, nem úgy mint azok az ipari gyilkosok, akik mesternek csúfolják magukat, de csak kutyák. (Ugye, hogy összejött minden?)
Viszont nem várható el a mostani igényeknek megfelelő iparos munka egy olyan autón, mint a Stoewer. 1938-ban még nem mindenhol dübörgött az ipari forradalom. Főleg nem az autóiparban, hiszen nem volt olyan nagy a fizetőképes kereslet, hogy éjt nappallá téve dolgoztak volna a négykerekűek előállításán. Voltak olyan cégek, ahol csak télen dolgoztak, mert a szakik nyáron a mezőgazdaságban ténykedtek. Szóval, miután az ember kiverte a kaszát, ment a melegbe autót berhelni.
- Már gondolkodtam rajta, hogy létrehozok egy hiánypótló animációt ami bemutatja a szekér autóig való átlényegülését karosszéria szempontból, de szerintem meg kell várnotok, míg átmegyek kerekesszékesbe, akkor majd ráérek.(Ahogy fáj a térdem, nem lesz soká.) -
Tehát az a lényeg, hogy egy ügyes falusi ezer-, vagy ötszázmester, semmi perc alatt kifújt az orrából egy autókasznit. Az alváz-motor egységet és miegymást vették máshonnét a cégek, a favázat elkészítette az OKJ-és szekérigazító, a borítást meg hozzákalapálta egy bádogos. Az egész úgy puffant, ahogy esett, vagyis ne is keressünk derékszöget mindenhol! Ne legyen vesszőparipánk az egyforma átló, párhuzamot se vonjunk, a szimmetriával meg bánjunk csínján!
Viszont nekem is vannak berögződéseim, ezért én meg automatikusan használom ezeket az előbb felsorolt lényegtelen dolgokat, így aztán néha erősen ráncoltam a homlokom.
Főleg amikor ez a remekbe szabott ajtócska nem ment be a helyére.
- Mi van? Elszabtad? - kérdeztem magamtól, de annyira abszurd, és sértő volt még a feltételezés is, hogy elrontottam a helyét az eredeti ajtónak, hogy nem is válaszoltam magamnak.
Pedig de... Ugyanis mi alapján építettem ki a keretet? Ja. Derékszög, párhuzam, szimmetria. Naná, hogy jobban megnézhettem volna az ajtót, de annyira nehéz, hogy nem esett jól sűrűn emelgetni.
A másik oldalon felvett szög erre az oldalra így passzolt, vagyis teljes hosszon majd egy centiméter az eltérés.
Homályos a kép, de a lényeg tiszta: a másik oldalon 24milliméter a perem. Az eltérés 8 milliméter.
Amúgy nincs nagy baj, csak a zsanért kellett volna odébb fúrni. Akárhogy is törtem a kis kobakom, csak egyféle gyártástechnológiát tudok elképzelni a már megismert precizitás teljes hiánya miatt: Fakeret elkészítése, majd zsanérok felszerelése, és ezek után a helyére biggyesztett elemet burkolták a megfelelően elcsalt (beigazított) fémlemezzel.
Nem ijedtem meg az előttem álló javítási folyamat felbukkanásától, hiszen...
Rágyütt' a rohadás erre is.
Úgyhogy az új fára oda fúrom a zsanért ahova kell (vagy ahova sikerül).
Jaj, tesókáim! Olyat mutatok! Paraszt technó!
Pótkeréktartó bili gázolajos ronggyal kitömve, gondolom üregvédelem céljából, mert nem valószínű, hogy üzemanyagot csempészett ilyen módon az illető. Amint látható a fényezett felületen kicsit kifolyt a lé, befestve a színt, de hát áldozni kell azon az oltáron.
Végül egy remek dolgot mutatnék be, mely a csomagtérfedél zárását hivatott megoldani. Készítettem róla egy videót, de izgatottságomban nem biztos, hogy érthetően fogalmazok rajta. A lényege a dolognak az, hogy mint a legelső képen látható, a fedél tetején - ami a zsanérral ellentétes oldalon található - van két zár, nyelvvel. Nos, ezek a nyelvek furcsa racsnis szerkezettel vannak ellátva. Erre azt mondom mint a reklámozott eledel: Hamé'? Há azé, me egyenetlen lehet a fedél, és biztosítani szerették volna a megfelelő zárást. Hogyan? A racsni rugóereje csak a szabad térben levő nyelvet tudja mozdítani. Viszont ha megakad... De talán majd a videó.
Megpróbáltam hozni Öveges professzor hangját, de nem igazán sikerült maradéktalanul.
