Annak idején volt Kínában a nagy kulturális forradalom, majd amikor rendezték az olimpiát, volt egy turházási kultúrát terjesztő forradalom, mert az ottani népszokást nemigen szívlelte a külföldiek hada.
Én sem örülök egy a járdán heverő "osztrigának", de hasonlóan (ha nem rosszabb) kulturhált' embernek tartom azt, aki más autójában direkt kárt okoz. Direkt írtam direktet, mert úgy gondolom, hogy megfelelő odafigyeléssel elkerülhető lenne a parkolói afférok nagy része.
Pár napja foglalkoztak egy reggeli rádiós műsorban a témával, erre ballagok ki az autómhoz, amit egy iskola közelében parkoltam le, és látom, hogy alaposan végigszántották az oldalát. Mivel az út szélén álltam, ezt igazán nehéz lehetett kivitelezni.
Úgy tudom elképzelni, hogy az anyuka reggel hozta "angyalbögyörőt", és szépen megállt az út szélén, az én autóm mellett, majd mondta neki, hogy gyorsan ugorjon ki.
- De anya! - méltatlankodik Ödönke. - Nem férek ki!
- Dehogynem! Csak a kocsinkat ne karcold meg!
- És a szomszéd autót megkarcolhatom?
- Hülyeséget kérdezel kisfiam! Hát persze.
Gondolom így készülhetett a vezető ajtajától az első lámpáig tartó cifra vonalazás. Ödönke, és az ő kis kerekes táskája.
Szóval a rádióban Sebestény' nem értette, miért nem tesznek betétlapot a károkozók, mert nem sokkal emelkedne a kötelezőjük. Hát igen... Főleg, hogy a parkoló gépjármű által okozott kárt jellemzően nem térítik a biztosítók. Ha belefordul valaki a kocsijával a parkoló autómba az üzem közbeni esemény, azaz térítéses eset, viszont ha rányitja az ajtót, vagy a motyójával mintázza át a fényezést az nem tartozik a kötelező által térítendő károk közé. A bevásárló kocsi lemezbeállítása meg pláne nem az.
Ja! Amikor véletlenül azok mellé parkoltam, akikkel előtte való nap szóváltásba keveredtem, az asszony szólt is, hogy álljak máshová. - Hagyjál már a hülyeségeddel! - hárítottam a felkérést, de amikor a vásárlás befejezése után egy szép nagy horpadás várt a hátsóajtón bevásárlókocsi orrmagasságban, beláttam, hogy az asszonynak is lehet néha nap, véletlenül igaza. (Csak vicceltem, mindig igaza van a drágámnak!)
Tehát a lényeg az, hogy a kötelező biztosítás másra van, a parkolóban punnyadó autókra, és gazdáikra az általánosan használatos kárrendezési szabályozások érvényesek, azaz azok lennének érvényesek, ha el lehetne őket kapni, vagy lennének olyan becsületesek, (hülyék) hogy jelentkeznének. Sajnos az a tapasztalatom, hogy csak akkor marad ott a károkozó, ha leütik, és csak akkor fizet, ha megszorongatják a mogyoróit.
Bizonyítani egy károkozást meg kissé nehézkes. Saját szememmel láttam, hogy egy "úr" a kocsim mellé parkol, majd kivágja az ajtaját a saját járgányának, bele az enyémbe. Amikor megállapította, hogy egy darabon lemezig leverte a zománcot az ajtómról, átparkolt egy másik helyre. Odaballagtam, és felelősségre vontam. Természetesen "nem ő volt". Mutattam neki az ajtaján az én autóm festékét, mire a kulcsával lekaparta onnét. - Nincs ott semmi. - Somolygott a nemlétező bajsza alatt. Mivel siettem, gondoltam fejbe rúgom, hogy ez az egy vigaszom legyen, de addigra már túl sokan lettünk, így feltűnés, és tanúk nélkül nem bírtam volna kivitelezni az eseményt, ezért mondtam neki, hogy kezdjen edzeni, mert nincs még lejátszva az ügy, találkozunk még. Hát nem. Biztosan eladta az autó, szakállat növesztett, vagy elköltözött, de az biztos, hogy többet nem láttam.
Na, de mit akarok kihozni kulturhális' alapon ebből?
Az asszony egy nemzeti kegyhelyen megjelenésével emelte annak fényét, míg valaki a parkolóban belevert egyet a motorháztetejébe. Vakarództam, hogy miképpen sikerülhetett az illetőnek ez a dolog. Majdnem a szélvédőnél egy puhább anyag ütésnyoma látható. Egy deszka félköríven mozgó sarka okozhat ilyen sérülést, tehát vagy egy vállról indítható, föld-levegő feszületet lóbált valaki nagy hévvel, vagy egy a körmenetben használatos nyeles Mária-kép szabadult el.
Mondom az ismerősömnek, hogy már a Hívekben sem bízhat az ember, otthagyták a sebesültet, mint kutya a szaharát'.
- Miért, mit kellett volna tennie? - néz rám az ember, és a szemében csak a mély, zavaros értetlenség tavát láttam.
- Az apja faszárú nyalókáját! Hát tényleg mit? Ekkor jöttem rá, hogy ebben az országban mindenki addig vagány, amíg felelősséget nem kell vállalnia a tetteiért, de sokaknak meg sem fordul a fejében, hogy egyáltalán vállalnia kellene. Mint az illető a közösségi oldalon, akinek valami érthetetlen oknál fogva ki kellett fizetnie az okozott kárt. Felháborodva posztolta a parkolóban általa okozott "pár karcolást" aminek a javításáért hatalmas összeget fizetettek vele. Minden vagány, nemtörődöm csávóval közlöm, hogy az autókat nem ingyen javítják, sőt, sokszor csakis teljes teljes elemfényezéssel állítható helyre az eredetihez szemre közelítő állapot, de akkor meg jön Becsületesnepper a festékvastagság mérővel, és máris csóválja a fejét. Egy metál fénynél szóba sem jöhet a "befúvásos" foltozás, de sima színnél is ritkán látni nem észrevehető javítást. Persze van akit nem zavar, hogy olyan "felhős" az autója, mint egy tájképp, de ez azért mindenképpen értékcsökkentő tényező egy esetleges eladásnál, persze ezt a kárt a tulajnak kell lenyelni, nem a sötétben bujkáló szarrágónak.