Vannak hasznos átalakítások, vannak károsak, és vannak amiknek nem biztos, hogy van valamilyen értékelhető hatása, de legalább jól eltöltik az emberek a  szabadidejüket.

Talán ezt a témát egy rétegeket érintő eset körbejárásával lehetne a legjobban bemutatni.

Mondjuk van egy léghűtéses, széria Volkswagen-ünk, méghozzá Bogár, vagy ilyen motorral szerelt bármi. Valaki azt mondja, hogy nyárra zárjuk ki a rendszerből a fűtődobot, és csak az olajhűtőn, meg a hengerek bordáin engedjük át a levegőt, így jobb lesz a hűtés. Nos, biztosan az ominózus autógyárban is sok hülye dolgozik. Nem tervezték meg a rendszert rendesen, és az évek alatt érkezett visszajelzéseket sem vették figyelembe, ezért jönnek jól az ilyen önjelölt autótervezők, akik megmondják a tutit. Gondolom részletes laboratóriumi vizsgálatokkal támasztják alá állításukat, és nem csak a paraszti észre hagyatkoznak: "Több levegő, több hűtés".

Tehát itt a komplett motorblokk, csak a ventilátorházról hiányzik az átkötő cső, ami baloldalt csatlakozik arra a sötétszürke "krumplira". Ezen keresztül megy a fűtőlevegő, amit természetesen a hűtés rovására csapolunk meg. (Hiszen a gyárban biztosan nem gondoltak arra, hogy két funkciót kiszolgáljon a ventilátor teljesítménye.)

A kilépőnyílást ezzel a csappantyúval nyitjuk, zárjuk. Most félig nyitva van, így, és ha teljesen zárva van, van egy menekülőútja a forró levegőnek.

Ez az.

Ez azért is fontos, mert ha a hőszabályzó még nem nyitotta ki a lamellákat,

(Vagyis a termosztát ebben az állapotban leledzik)

és a fűtésünk is elvan zárva, csak erre tud jönni a levegő,, így nem fogja vissza a légellenállás a ventilátort, vagyis a motort.

Másrészről: Mi is az értelme ennek a hülyeségnek, vagyis a lyukas fűtődobnak? A hűtés szempontjából vegyük górcső alá a témát!

Az első képen látható, hogy a fűtődob szinte érinti a hengerfejet. Nos, mint a nevéből is gondolhatjuk, a dob fűt. Nem csak az utasteret melegíti, hanem a motort is, főleg ha nem áramlik benne a levegő. Ebben segít számára az a tetemes mennyiségű alumínium borda is, ami kitölti a burkolatát. Mondhatnánk azt is, hogy bezzeg a nem autóhajtásra kialakított motoroknál (például szivattyúk) nincsen csak egy J formájú cső, de ott felhasználástól függően nagyobb ventilátort szereltek be, terelő lemezt alkalmaztak, és arról se felejtkezzünk el, hogy maga az acélcső is távolabb helyezkedik el a motorblokktól.

Tehát az a gondom ezzel az egész történettel, hogy ha ledugózom a ventilátorház kijövőcsonkját, akkor nagyobb hőfok lesz mérhető a fűtődobon, ami jobban melegítheti a motort. Persze lehet, hogy a tuningolt mennyiségű, fentről érkező hűtőlevegő kioltja ezt a hatást... már ha jól pörög a motor. Ha meg hirtelen leállítjuk a "ketyegőt", és beszaladunk egy liter tejért, akkor mi van? Egy túlhevült doboz sütögeti az olajat a hengerfejben.

Ráadásként említsük már meg a szívócsonk melegítést. Ismét tekintsünk az első képre, és vegyük szemügyre a világosszürke csövezést, ami a sötétszürke "krumplitól indul, és ott is érkezik vissza a kipufogóba (vagy fordítva) másik oldalon. Mind a két oldalon hatással van rá a hátsó hengerek kipufogókönyöke, ami a fűtőlevegő nélkül bizonyára nagyobb hőfokon üzemel, így jobban melegítheti a szívócsonkot fűtő csövezést, ami módosulásokat okozhat a keverékképzésben.

Ugyanezen a részen jelentkezhet még egy probléma: Ha a fűtőlevegő nem hűti a hátsó könyököket, a felette levő takarólemez (ami nincs a képen) is átmegy rezsóba, de nyilván a könyök maga is nagyobb környezeti hőterhelést jelent az egyéb alkatrészek számára.

Ha valaki mindenféleképpen jobbítani akar a hűtésen, akkor másként kellene megközelítenie a dolgot. Például gyakori hiba az, amikor a kisebb motorra tervezett, keskenyebb ventilátort építik össze a nagymotorral. Aztán meg nyöszörögnek, hogy túlmelegszik a cucc, hülyék a gyáriak. Ja, persze...

Amúgy áramlástanilag érdekes a farmotoros léghűtésesek légtáplálása.

Nos, csak egy ilyen ábrát találtam hirtelen, de a lényeg leolvasható róla: Az autók mögött légritkulás tapasztalható, egyes farmotorosok meg onnét szívnák a levegőt, de ez nem elég!

Mint ahogy a füst is mutatja, úgy áramlik a levegő az autó körül, hogy például a Typ14-es Volkswagennél vákuumot alakíthat ki a hűtőnyílásnál, mint ahogy a porlasztó torkában a fúvókánál kirántja a légáramlás a benzint, itt a levegőt ránthatná ki, ezért egyértelműen nagyobb teljesítményű beszívást kell alkalmazni.

Itt is bedurranhat a negatív tuning,

egy remek leszorítószárny formájában. Lennének itt is gondok, ha a gépezeten végzett átalakítások elvennék a levegőt a hűtőnyílástól. Biztosan látott már mindenki kispolákon, vagy éppen Bogáron esővédőt, vagyis a szívónyílást levédő ereszt. Ha a légáramlással szembe fordítanák még extra luftot is sikerülne bekanalazni, de ha hátra, lefelé fordítják, csak növelik a hajlakkszóró effektust. Aki tegnap született, az dugjon egy szívószálat egy pohár vízbe, úgy, hogy ne érje a pohár alját. Kis távolságból, körülbelül vízszintesen fújjon rá jó erősen a szálra. Ha ügyes, kijön a víz a csövecske végén, és nem a levegő fog bemenni. (Úgy is nagy móka, hogy ha bevágjuk a szívószálat annyira. hogy derékszögbe liffenjen, majd a kinti részébe fújunk) Ebből jól látható, hogy nagyon nem mindegy, hogyan érkezik az a levegő a rendeltetési helyhez.

Persze itt én csak fotelfilozofálgatok, nem mértem ki semmit a laborban, sem hőfokmérővel, sem légtömegmérővel. Viszont kérdem én, elméletileg ki tehette ezt meg? Azok a hülye gyáriak, akik Dél-Amerikában is jó nagy darabszámban jelen voltak, vagy mi sufnitudósok?