Óriási trauma ért. Csalódnom kellett a híres Mercedes minőségben! Persze csak a karosszériáról nyilatkoznék, mert azzal foglalkozom már egy ideje. Érdekességképpen megjegyezném, hogy nem ez az első Mercim. Volt már kettő 170S a kezem ügyében, ha valaki ügyes, megtalálja az egyiket a blogon. Annak ellenére, hogy azokat az 1950-es években gyártották, rosszat nem tudok rájuk mondani, mármint karosszériás szempontból.
Viszont ez a Pagoda tartogatott meglepetéseket.
Így került vissza hozzám a látszólag kitűnő egészségnek örvendő autó.
Ez a gányolás különösen tetszett. Az emberünk hallott valamit a furaton keresztül hegesztésről, de minek. Ocsmány ez a folt mindenhogy.
Ez a hátsó sárvédő alja, rézzel forrasztott flekkel, ami az álmoskönyv szerint is különösen rosszat jelent. Felette az én szerény kis foltocskám, az a fényes rész.
Tudom, hogy már láttunk ilyet, de ez miért is volt övön aluli ütés? Több okból kifolyólag: Az eredeti gyári "CO" hegesztések kinézete is nagyon durva. Látszik rajta, hogy közepestől rosszabb hegesztő nyomta le a varratokat, de ráadásul azok meg sem lettek takarítva. A drótokat most tördelem le sok helyről.
A ponthegesztőgép rengeteg helyen szétvetette az olvadt fémet, amit trehány módon otthagytak. Ezáltal nem csak a takarítórongyot szaggatta szét az ocsmányság, de jó melegágya lehetett egy induló rozsdagócnak, hiszen ezen a részen nehezebb a festékréteg elterítése.
Ez volt a gyári rész. Ez után jön a hivatalos Mercedes szerviz kielemzése. Tehát a döbbenet: A fenti képek állítólagosan az említett szakszereldében végzett munkálatok eredményét mutatják, és ez nem minden. Az autó bal oldalának sérülését több kiló cínnel javították, még ott is, ahol viszonylag egyszerűen kiüthető lett volna a horpadás. Ami végképpen kritikán aluli, az az első sárvédő cseréje, amit az előző levágózott maradványaira hajtottak végre, úgy, hogy közben az új elem felső élét megrogyasztották. A lehervadt első tartórészt nem húzták vissza, hanem felé taknyolták a sárvédőt, ami pedig kilógott az eredeti tartóból, azt levágták
Szóval, ez egy család hőn szeretett autója. Új kora óta náluk van. Ahogy a gazdája elmondta, mindig csak a Mercedes szervizbe hordták, és miért hazudna... Vagy miért mondana igazat? Biztosan telerakta a bőröndöt pénzzel, és mondta az asszonynak, hogy megy a márkaszervizbe autót javíttatni, majd elment a lovira, meg a kurvákhoz, a kocsit meg leadta Juszufnak a gettóba. Sajnos, hogy ezt kell mondanom, de ilyen munkát fehér ember nem végez, vagy legalábbis remélem, ellenben szégyellem magam helyettük is.
Annak idején Orsós barát... Szart! Tehát Orsós köcsög kollégám is valamelyik autógyárban hegesztett magának össze egy autót, meg egy házat itthonra. Na, ő sem volt egy nagy mester! (Amúgy Orsós, ha olvasod, már elég szomjas vagyok, ideje lenne megadni a söröket!)
Ebből is látszik, mennyire veszélyes az ilyen bevándorlókat beengedni. Nem elég, hogy elveszik a munkát, még szart is végeznek. Bár hozzátenném, hogy a főnök, aki ezt engedte, valószínűleg echte német volt.
Na mindegy.
Szóval csináltam egy ilyen német-magyar fordítót, hogy a minőséget konvertálni tudjam.
Ami még igencsak érdekes, hogy Hans-ék nem ismerték az üregvédelmet.
A feltárt üregek porzanak, csak a gyárban láthattak valami védőszert. Utólag soha nem kezelték, pedig most a fő elemekkel semmi gond nem lenne, ha ezt, és a kifolyók tisztítását elvégezték volna.
Homokszórva, kétkomponensű alapozóval festve.
Most a borítások javítása folyik, de nem Német minőségben.
Ugyanis én így illesztem az elemet. Ez a fenti képen látható sárvédő javítás javítása, és még nincs készen, mielőtt valaki megírná, hogy miért nem hegesztem össze rendesen.